Kerekasztal beszélgetés a fizika és a tudat, fizika és filozófia kapcsolatáról

Előzetes az előadások tartalmából

Milcsák János
A valóság határvidékén – Fizika, tudat és a létezés rendje
Az előadás végigvezet a klasszikus newtoni fizika és a 20. századi kvantumforradalom közötti feszültségen, amely alapjaiban rendítette meg a valóságról alkotott képünket. A kétréses kísérlet és a megfigyelő szerepe rávilágít arra a nyugtalanító tényre, hogy a világ állapota talán csak a mérés, azaz a tudatos jelenlét során válik egyértelművé. Olyan óriások szellemi vívódásait idézzük fel, mint Einstein determinizmusa vagy Neumann és Wigner felismerései a hullámfüggvény összeomlásának titokzatos természetéről. Gödel matematikai belátásaival kiegészülve megértjük, hogy az emberi értelem nem csupán egy algoritmus, hanem egy intuitív, nem formalizálható mélység hordozója. Penrose, Diósi és Hameroff elméletein keresztül keressük a választ arra, vajon a tudat a fizikai világ határvidékén, a kvantumfolyamatok legmélyén gyökerezik-e. A kerekasztal-beszélgetés végén pedig feltesszük a döntő kérdést: vajon a tudatunk csak külső szemlélője a kozmosznak, vagy szerves része annak a mély rendnek, amely életünk örök mintázatát őrzi?

dr. Békési Sándor
Oswald Spengler az emberi történelem nagy kultúráit a biológiai élőlényekhez hasonlította: megszületnek, fejlődnek, nagy dinamikával elérik fénykorukat majd hanyatlanak és eltűnnek - olykor hosszas agóniában, olykor drámaian gyorsan. Minthogy az emberi tudományok is a kultúra részei, fejlődésük vagy hanyatlásuk ezzel az életciklussal szorosan összefügg. Békési Sándor előadásában annak a szemléletmódnak a határait szeretné illusztrálni, amit a hellén-, illetve a nyugati kultúra nyomán mindmáig alkalmazunk az oktatásban és a hétköznapi tudományos életben. Ez a szemlélet az objektív valóság külső megfigyelhetőségének koncepcióján alapul, és az oksági összefüggések kutatása révén hatalmas eredményeket ért el. A 20. század végére azonban a rendkívül kicsiny és rendkívül nagy méretekre vonatkozó megfigyeléseink jelenlegi világképünknek ellentmondó következtetésekre vezetnek. Húsz-harminc perc kevés idő arra, hogy a modern fizikának ezzel kapcsolatos kiútkeresését áttekinthessük, az előadás csupán néhány kulcsfontosságú kísérletet bemutatásával a fizika és filozófia megújuló összefonódása iránt szeretné felkelteni az érdeklődést.

Jelentkezés külsős felhasználóként Jelentkezem egyesületi tagként