Az Ínyesmester – Magyar Elek emlékezete
Az Anyagtudományi szakosztály tagjai a csípős tavaszi idő ellenére lelkesen gyülekeztek az óbudai Korona téren.
Ott található ugyanis Krúdy Gyula egykori háza, ami jelenleg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak ad otthont, ahol az állandó kiállítások mellett időszakos kiállítások is helyet kapnak. A Múzeumba belépve Saly Noémi, a Múzeum muzeológus történész főmunkatársa fogadta a látogatókat, akinek oroszlánrésze volt a március végéig nyitvatartó Magyar Elek emlékét felidézó kiállítás berendezésében. A röpke egy órán át tartó tárlatvezetés során a tablók, relíkviák és tárgyi emlékek megtekintése mellett sok olyan azokhoz fűződő anekdótát is megosztott a látogatókkal, így azok további érdekes információ birtokába jutottak. A terem páratlan tárgyi emlékeit, dokumentumait Magyar Bálint az újságíró-tudósító-gasztronómus unokája bocsátotta a Múzeum rendelkezésére.
A múzeum kiállításán egy ember lépett elénk, a vállán háromnegyed viharos évszázad történelmével, körülötte az átalakuló várossal, írógépében minden idők legirodalmibb magyar szakácskönyvének kéziratlapjával. A családban őrzött bútorok, tárgyak, fényképek és kazalnyi apróbb-nagyobb relikvia szórakoztatva idézik fel Magyar Elek, az Ínyesmester emlékét.
A látogatás emlékére, a tárlatvezetést megköszönve, a szakosztály titkára emléklapot adott át Saly Noéminak.
Adalékok Magyar Elek nacionáléjából.
Budapesten, 1875-ben, polgári származású családban született . Apja, Magyar Elek (1838-1894), magyar királyi posta és táviró főtiszt volt. A piarista főgimnáziumban érettségizett,
Az Ínyesmester éléskamrája című összeállítás 1973-ban jelent meg, amit a tartósításról, befőzésről, zöldségek, gyümölcsök eltevéséről szóló írásaiból leszármazottai, családtagjai rendeztek sajtó alá. Fia Magyar Bálint (1910–1992) színháztörténész volt, akinek két gyermeke született, az egyik szintén Bálint, ismert politikus, volt miniszter, aki jelenleg az Ínyesmester hagyatékát órzi és gondozza.
