A csillagos égbolt csodálatos. A tejút sejtelmes ragyogása, a milliónyi csillag sziporkázó fénye mindenkit rabul ejt, még a természettudományok iránt kevésbé érdeklődőket is. Volt Magyarországon egy csodálatos csillagász, aki számos felfedezése mellet elhatározta, hogy a csillagos ég csodálatos látványát elviszi az emberekhez. Aki eltökélte, hogy a Galilei élményt sok, sok ember és főleg sok, sok gyermek átélje. Sok ember élte meg általa, hogy milyen érzés az, amikor belepillantunk a távcső okulárjába és meglátjuk a Hold krátereit, Szaturnusz gyűrűit, a Jupiter sávjait, egy csodaszép gömb- vagy nyílthalmazt, esetleg egy távoli galaxis halvány fényét. Ezt a fantasztikus embert és csillagászt Kulin Györgynek hívták, de az Uránia csillagvizsgálóban csak mindenki Gyuribácsija volt. Sok, sok gyerek és felnőtt egyszerű 5 cm-es egytagú lencsével készült „dióverővel” ismerkedett a csillagos ég látványával. A nagyobbak már szert tettek egy 10 cm-es tükörre, melyből több, kevesebb sikerrel egy Newton távcső lett valami egyszerű kézzel mozgatható mechanikán. Én még ma is nagy szeretettel örzök egy Gyuribácsi féle 10 cm-es tükröt.

Ma már számtalan távcső szerezhető be, olyanok, melyekről Gyuribácsi idejében még álmodni sem mertünk. Ma már papír alapú és online kiadványok, webportálok sokaságán lehet gyönyörködni az óriástávcsövek vagy űrtávcsövek – pl. a Hubble – elképesztő felvételein. Igen! De a nyomtatott vagy a weboldalon látható kép nem tudja pótolni a személyes megfigyelés élményét: hogy azt az objektumot én most személyesen látom, meg tudom figyelni. Ugyanakkor ennek a vágynak a kielégítése elég nehéz, pedig számtalan lehetőség kínálkozik a személyes élményre. A Polaris csillagvizsgáló minden derült este szeretettel várja az érdeklődőket. De, amikor derült van nem érünk rá elmenni egy bemutatásra, amikor ráérünk, akkor éppen csepeg az eső. Különben is kocsiba kéne ülni, villamosra, buszra szállni, mikor este már olyan fáradtak vagyunk. Általában, ha nem botlunk bele véletlenül egy lelkes amatőrbe, aki „járdacsillagászati” bemutatót tart valamelyik utcasarkon, akkor bizony általában lemaradunk a megfigyelés személyes élményéről.

Ezt az űrt szeretné a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság új „Karosszék csillagászat”, avagy „Nézd az eget este velem” megfigyelési programja. A program célja, hogy a korszerű technika – automatizált, könnyen mozgatható, kompakt távcső és az internet segítségével a személyes megfigyelés élményét az érdeklődők otthonába, a karosszékbe vigye.

A megfigyelési programokat előre meghirdetjük a rendelkezésre álló meteorológiai előrejelzés függvényében. Tehát itt nem hónapokkal, hanem csak pár nappal az esemény előtt meghirdetett programokról van szó. Igyekszünk olyan helyre látogatni, ahol viszonylag jó égbolt van, de legalább Budapest határáig szeretnénk mindig eljutni. Minden ilyen észlelési programon előre meghatározott objektumok megfigyelése, bemutatása történik. A megfigyelés során a távcsőben megjelenő kép egy az egyben kerül át a résztvevők monitorára. Folyamatosan lehet látni, ahogy a kép percről, percre fejlődik. Miközben a megfigyelt objektum képe egyre jobban kirajzolódik ismertetés hangzik majd el arról, hogy mit is látunk.

Reméljük, hogy ezzel a programmal a csillagos égboltot megismerni vágyók részére egy új lehetőséget teremtünk. Nem kell utazni, nem kell fáradtan kimozdulni és esetleg a gyereket magunkkal cipelni, nem kell egy távcső előtt sorban állni, hogy pár percig nézhessünk egy halványan kibontakozó foltot, melyről elhisszük, hogy az Andromeda galaxist látjuk.

Bízunk benne, hogy ezzel a programmal sikerül a csillagos égbolt csodái iránt érdeklődőknek, az otthonába vinni a Galilei élményt, a személyes megfigyelés élményét.